Káros a prosztatára a kerékpározás? Utána jártunk!

A kerékpározás merevedésre és a prosztata egészségére gyakorolt hatása nagy médiafigyelemnek örvend. Az interneten böngészve számos kerékpározással kapcsolatos cikkben olvashatjuk az óvva intést, miszerint a nyeregben töltött hosszabb idő a férfiak számára komoly kockázatokkal járhat.
A napjainkban ismert kutatások vajon alátámasztják, vagy cáfolják ezt?
Utána jártunk!
Amögött a feltételezés mögött, hogy a nyeregben töltött hosszú idő károsan hatna a férfiak egészségére, logikus következtetés áll: a kerékpározás során a nyereg tartósan nyomást gyakorol a gáti területekre. Azt azonban a mai napig nem bizonyítja validált kutatás, hogy ez valóban kockázatot jelentene a férfiakra nézve.
Hamar lelőttük a poént, de hogy egészen pontosak legyünk, nézzük meg, hogy hogy áll napjainkban a téma kutatása.
A legfrissebb és egyben egyetlen validált, nagy mintán végzett kutatás 2018-ban készült, a kutatásból írt tanulmány a The Journal of Urology közölte.
A tanulmány szerint a kerékpározás, legyen az bármilyen intenzív, jóval nagyobb egészségügyi előnnyel jár, mint amekkora kockázatot jelent a férfiak szexuális, vagy húgyúti egészségére nézve.
A kutatás eredményei cáfolják, hogy a hobbi, vagy sport célból végzett, intenzív kerékpározás bármilyen negatív hatással lenne a szexuális, vagy húgyuti funkciókra.
Részletesebben a kutatásról:
A kutatásában három atlétikai csoport egészségi állapotát és a résztvevők magukon megfigyelt tüneteit vizsgálták. A kutatásban 2774 kerékpáros, 539 úszó és 789 futó vett részt. A kitöltött kérdőívek olyan orvosok által összeállított kérdéssorokat rejtettek, melyek hitelesítve alkalmasak a szexuális egészség, a prosztata tünetek, a húgyúti fertőzések és a húgycsőszűkület diagnosztizálására.
A kutatók ezen paramétereken túl vizsgálták azt is, hogy a kerékpározás intenzitása, a kerékpár beállításai, vagy az útviszonyok befolyásolják-e a szexuális és húgyúti funkciókat.
Az eredmények alapján általánosságban elmondható, hogy az úszókhóz és a futókhoz képest a kerékpárosok szexuális és húgyúti állapota nem maradt alul.
Érdekes eredmény, hogy a nagy intenzitású kerékpárosok összességében jobb eredményeket mutattak, mint az alacsony intenzitású kerékpárosok. (Ez talán betudható annak, hogy a rendszeresebben, sportszerűen bringázók nagyobb hangsúlyt fektetnek a megfelelően párnázott ülésre, a minőségi kerékpáros nadrág viselésére és a kerékpár beállításaiban is tudatosabbak.)
A kutatás eredményei alapján úgy tűnt, hogy sem a kerékpár, sem pedig az út jellemzői nem gyakorolnak negatív hatást a kerékpárosra. Azok körében azonban, akik a kerékpár tekerése alatt az idő 20%-át a nyeregből kiállva kerékpároztak, ritkábban tapasztaltak a nemi szervek környékén zsibbadást. Azokban az esetekben viszont, ahol a kerékpáros rendszeresen tekert a kormánynál magasabb nyeregpozícióban a zsibbadás gyakoribb volt.
A tapasztalt kerékpározás utáni zsibbadáson túl a többi sportágot űzővel szemben egyéb tünetek nem voltak jellemzőek. Az, hogy a zsibbadás előrejelzi-e a jövőbeli problémákat, sem igazolva, sem cáfolva nincs jelenleg. A terület további kutatásokat igényel.
Ami azonban biztos:
- A hosszabb tekerések során az idő 20%-át érdemes a nyeregből kiállva tekerni, ezzel a gát területén jelentkező zsibbadás megelőzhető.
- A hosszabb, intenzívebb kerékpározásokra mindenképp érdemes speciális, párnázott kerékpáros nadrágot viselni. Ezzel csökkenthető a nyereg gáti területre gyakorolt nyomása.
- A kerékpározás jóval több, igazolt egészségügyi előnnyel jár, mint amennyi feltételezett veszéllyel, nők és férfiak számára egyaránt ajánlott.